Az, hogy a felszínen mi zajlik Nagykanizsán jól látható. Van egy bábszínház, ahol a főnök kénye-kedve szerint pakolgatja a bábokat, akik azután egy kis (vagy éppen nagy) koncért végrehajtják a feladatot. Mindezt képesek gondolkodás nélkül tenni.
A szemmel is látható Balogh László, Bizzer András, Dénes Sándor és még sorolhatnánk a neveket a cseresnyési éra legfőbb és leggerinctelenebb kiszolgálói, de most nem velük és még csak nem is Cseresnyés államtitkárral kívánunk foglalkozni. A Nagykanizsa Leaks összegyűjtötte azokat egy csokorba, vagy csordába, akik a háttérből igazgatják, sokszor irányítják, felügyelik, írják vagy éppen cenzúrázzák a felszínen úszó társaikat. Ők az aranycsapat.
A teljesség igénye nélkül emeljünk ki közülük néhányat.
Bata Hajnalka, aki még női szemmel is elismerésre méltóan bájos, ám ezen kedvesség csak látszat. Egy kemény, és a bizalomgerjesztő külsőt meghazudtoló álságos belsővel találja magát szemben az, aki leül vele. A hivatali gúnyneve árnyék, mert a dolgozók szerint egyetlen pillanatra sem veszíti szeme elől az alá beosztott főnökét, akinek minden lépését felügyeli. Ugyanígy ő ügyel az államtitkár ügyleteire is, ő az, aki felsőbb körökkel kapcsolatot tartva engedélyezi a komoly lobbierővel bíró, a zalai fidesz száguldó riporterének videókockáit.
Papp János, Batával ellentétben sem bájt, sem bizalmat nem sugároz a külseje, ám álságossága felveszi a versenyt a gyilkos démonnal. A város legsunyibb alattvalója. Alapítványi, egyesületi szinten segíti az államtitkári pénzeltüntetést, majd ártatlanul, csórónak öltözve kerékpározik narancssárga kabátjában ide-oda. Az egyetlen csapattag, akinek azonban van munkahelye, valamiféle betanított munkát végez az izzóban.
Deme(n)s-Bodó Attila, nem tudjuk ki. Bizalmat sokat nem áraszt, eredetileg román állampolgár, de átnyalta magát a határon, ideát pont Nagykanizsára ette a fene. Nem tudni, hogy ez mikor történt, de az biztos, hogy a sunyisági kategóriában a csapat élharcosa. csendesen kussol, aztán szól, amolyan székelyesen. Persze az sem baj, ha hülyeséget szól, de élvezi a rivaldát. Január végén jegyezték be budapesti XIII. kerületi, elegáns tetőtéri lakásban a cégét, amellyel bizonyára világ meghódítására készül miközben még az adóját sem a városban fizeti. A cég tevékenységi köre arra utal, hogy valamiféle médiavállalkozásba kíván kezdeni, mert hangfelvételtől, a rádió működtetésig minden van benne. Egyszem tulajdonosa a cégnek, amely feltehetően az államtitkári jobbkéztől kap majd zsíros megbízásokat. Közeleg a kampány, lehessen házon belül számlázni, ráadásul még kiszállási költséget is elszámolhat, mert hát Budapestről csak el kell menni Nagykanizsára. Trükkös… határozottan trükkös. A Budapesten bejegyzett egyszemélyes kis új Ezüsthajó… Mindezt szakképzettség és tudás nélkül… Figyelemmel kísérjük a kis Z-Vendoline Kft ténykedését és hízását. Már csak az a kérdés, de talán már nem sokáig, hogy ki a tulajdonosa az angyalföldi lakásnak… Ígérem, erre is rövidesen választ adunk.
Pere-Horváth Krisztina, fiatal anyuka. Erre való tekintettel és abban bízva, hogy a hormonháztartását ez egy jó időre a helyére billenti, őt most nem jellemezzük. Lehetne írni arcátlan és háttérből bárkibe kést vágó jellemtelenségéről, a mosolyogva kicsinállak alaposságáról, de szolidaritás is van a világon, egy anyát nem húzunk le.
A többiekről nem írunk, olvassák el a személyi lapjukat, melyeket egy kedves olvasónk készített, önszorgalomból. Jó szórakozást hozzá! Találkozunk legközelebb, amikor a nagyágyúkat, a kanizsai közírókat vesszük majd górcső alá. Azokat, akik nélkül narancsos propaganda sosem tudott volna működni. Rövidesen feltérképezzük a kanizsai narancs kommunikátorok hátterét. Addig is viszlát!